SEMMI, DE SEMMI, DE SEMMI

Nincs semmi logika abban amit mondok. SEMMI, SEMMI, SEMMI. A szavak egyszerűen csak úgy folynak ki az ajkaim közül anélkül, hogy felfognám mit is mondok. Üres fecsegés az egész. Semmi értelme. SEMMI, SEMMI, SEMMI. Nélküle viszont nem tudnék élni, megfulladnék, meghalnék, végem lenne ha nem beszélhetnék. Ha nem mondhatnám el minden apró dologról a véleményem. Hogy miért? MERT ILYEN VAGYOK. Mindig is ilyen voltam. Beszéltem, beszéltem és beszéltem a nagy SEMMIRŐL, órákon át és tudjátok mi van? Élveztem! Igen én ezt mindig is élveztem, mert amikor beszéltem akkor minden ember rám figyelt, csak rám és soha senki másra. Talán a szép és bájos az arcom miatt, talán az édes suttogó hangom miatt, de lehet - csak lehet -, hogy néhány embert valóban az érdekelt amit mondtam. Mert én mondtam. Egy apró pici lány, egy kis porszem a világban. Nem jelentettem semmit, de mégis mindig mindenki figyelt rám, azért mert okos voltam. Mindig is okos voltam és csak arról beszéltem amit ismertem és értettem. Amiről TUDTAM beszélni. Mert én tudtam beszélni a SEMMIRŐL. Bizony tehetség kellett hozzá, mint minden máshoz is az életben, de hát minden rosszban van valami jó ugye? Pont úgy ahogy minden jónak van valami elrontója. Na ezt a jót is elrontotta valami mégpedig nem más, mint az idő.
Igen bizony az idő, az emberek nagy ellensége, felettem is elszaladtak ám az évek. És egyről a kettőre már nem is voltam az a fürtös barna hajú kislány akinek be nem áll a szája. Most már egy barna fürtös tini lettem akinek be nem áll a szája. Ez viszont olyan, mint a nagy semmi. SEMMI, SEMMI, SEMMI. Többé nem figyeltek rám. Mondhattam én ugyanolyan okos dolgokat, beszélhettem én azokról a dolgokról amiket ismertem. Ennyi idősen már alap dolognak tartják ha az ember megtudja válogatni a szavait. De ők még nem tudták kivel állnak szemben. Nem tudták, hogy az én szavam pont úgy lehet áldás ahogy átok. Majd egy nap. Egy nap mikor elegem lesz abból, hogy senki sem figyel rám. Egy nap amikor majd megmutatom. Egy nap amikor majd mindenki csak néz. És akkor nem állíthat meg majd meg semmi. SEMMI, DE SEMMI, DE SEMMI.

Szombat este - Kétféle képen (Ki érzi jobban magát?)

Lealapozod az arcod, kihúzod a szemed, műszempillát ragasztasz, szájfényt kensz fel és végül egy kis pirosítót. Felveszed a csőtoppod a cicanadrágod és a 12 centis magassarkúd.
Én pedig.
Engedek egy kád forró vizet magamnak leveszem a ruháimat és belemártózok. Meggyújtom a gyertyákat, bekapcsolom a megnyugtató dallamokat és hátradőlök. Az egyik kezemben egy szelet a kedvenc süteményemből a másikban pedig egy pohár bor. Kettőnk közül ki érzi jobban magát?
Szerintem én!
A macskaköves úton végigcammogsz a hatalmas sarkú cipődben, karöltve néhány barátnőddel, miközben a szél az arcodra fagyasztja a mosolyod. Minden porcikád szépen lassan átfagy. Megbuksz az egyik kövön és a bal cipőd hatalmas sarka kitört, oda van. 

Én pedig.
Eközben elfújom a gyertyákat felveszem a puha, meleg köntösömet és egy tállal a kedvenc süteményemből beülök megnézni a kedvenc szombat esti sorozatomat miközben egy halvány színű lakkal kikenem a lábujjkörmeimet és szitkozódok amikor egy reklám kettészeli a világ legjobb sorozatát. Kettőnk közül ki érzi jobban magát?
Szerintem én!
Végre megérkeztek a klubhoz a barátnőiddel az estéd szépen kezdődik, mert a cipőd sarka útközben eltörött átfagytál és a könnyeiden köszönhetően - ami a szél miatt folyt ki a szemedből - a sminked is elfolyt. Dühösen vergődsz át a tömegen és csapod be a vécé ajtaját ahol azzal szembesülsz, hogy nem csak a sminked borzalmas, hanem a gondosan belőtt hajadat és szétfújta a szél. Elhatározod magad, hogy nem érdekel, azért jöttél, hogy bulizz ezért kicsapod az ajtót pontosan bele egy lány arcába akinek a háta mögött áll a megtermett bátyja. Rögtön bocsánatot kérsz, de már késő akaratod ellenére jelenetet rendezel a buli közepén. Mindenki téged nézz és te pedig egyre szörnyebben érzed magad.
Én pedig.
Pattogtatok magamnak egy kis kukoricát és felveszem a kényelmes kis macskás pizsamám és a takaróm társaságában beülök a kanapéra és az egyik csatornán megnézem a kedvenc talkshow-mat.  Nevet a műsorvezetőn és a béna sminkjén. Azon gondolkozom, hogy vajon a kislánya-e aztán azon kezdek el gondolkozni, hogy hozzám egy kisfiú vagy egy kislány illene végül nem tudok dönteni. Mosolyogva kapcsolgatok tovább amikor csöngetnek. Szuper megjött a kínai kaja amit rendeltem. Kettőnk közül ki érzi jobban magát?
Szerintem én!
Miután az előző klubból kivágtak titeket így a barátnőiddel egy másik helyre mentek ahol nagyon sok a részeges. Egy férfi a tömegben lazán elkezd tapogatni ami neked nem igazán tetszik, de a barátnőid már rég leszakadtak tőled és mivel megígérted nekik, hogy itt nem rendezel jelenetet próbálsz csendesen el oldalogni ami nagy nehezen sikerül is. Megszabadulsz a férfitől, de akkor megpillantod az exed aki éppen egy csinos nő társaságát élvezi. Szemedbe könnyek gyűlnek. Pont azért mentél el bulizni, hogy őt elfeledd és tessék itt is itt van. Sírva rontasz ki az ajtón és szaladsz hazáig.
Én pedig.
Szépen kiteszem két tálcára a kínai kaját és a konyhában ülve várom, hogy megérkezzen. Közben egy-egy csirkefalatot  kilopok a kínaiból, de abbahagyom, mert megígértem neki, hogy megvárom. És csengetnek. Boldogan pattanok fel a székről és lépek az ajtó elé gyorsan kinyitom a zárat, majd az ajtót is. Mosolyogva ölelem meg majd nyomok apró csókot az ajkaira ő pedig mosolyogva ingatja a szeme előtt a dobozt. Hozott a kedvenc mogyorómból. Nevetve kapom ki a kezéből a csomagot és sétálok az asztal elé. Még egyszer megölelem utána viccesen megjegyzem, hogy "Egész nap főztem remélem ízleni fog drágám." Nevet és egy puszit nyom az arcomra, majd leül velem szemben és együtt elfogyasszuk a kedvenc kínai éttermünk gyors csemegéjét.
Szóval? Kettőnk közül ki érzi jobban magát?
Szerintem én!