2013. június 11., kedd

Eszmefuttatás 02. - Átlagosság. (első rész a dupla csokis meggyes szörnyeteg)

Átlagosság.

Oly csúnya szó vagy te.
Nem is tudom miért említelek meg most. Talán nem is kéne rólad írjak, hiszen olyan felesleges. Mindenki magában dönti el, hogy Ő saját maga szerint mi átlagos és mi nem. Ez pedig a világ egyik legnagyobb hazugsága. Nincs olyan ember, pillanat, tárgy, nap ami átlagos lenne. Nem szabadna ezt a szót használni, ha nekem lenne egy országom - ami biztosan elég érdekes ország lenne - akkor ott Tilos lenne kimondani azt a szót, hogy átlagos. Ez a szó nekem olyan súllyal bír, mint amikor egy kisgyerek káromkodik. A világ legrosszabb, legfurcsább dolga.
MIÉRT KÁROMKODIK EGY KISGYEREK?
Mert ezt látja.
Ezt látja a nővérétől, bátyjától, szüleitől, vagy a társaitól. Ezt tanulja el, mert ez látja ezt hallja nap, mint nap. Ezt "tanítja" neki a társadalom. Ezt a folyamatot nem lehet megállítani sajnos egyre több kisgyerek fog káromkodni, mert az "menő", vagy mert "De nem csak én hanem xy is." Igen ez így szokott lenni. Ez így van az én unokahúgomnál és unokaöcsémnél is. A nagy tanítja a kicsit. Úgy, hogy észre sem veszi. A legtöbbször jó dolgokra. De néha-néha kicsúszik egy rosszabb kifejezés. A kisgyerekek agya pedig, mint a szivacs *bumm*  már ott is egy csúnya szó a szókincsében. Az pedig örökre ott marad nem lehet kitörölni valami varázslatos módon. Nem az nem így működik.
Akkor most pedig térjünk rá a lényegre.
MIÉRT ALAKULT KI AZ A BIZONYOS ÁTLAGOSSÁG?
Ez pont ugyanúgy működik, mint az előző példánk is. A társadalom "tanítja" meg az embert arra, hogy szerinte mi az átlagos. Ez egy meglehetősen furcsa dolog. Hiszen miért átlagos az az ember aki 170 cm magas? Azért, mert a világon még van több millió ember aki 170 cm? Ugyan már! Ez egyáltalán nem így működik. Az ember attól nem lesz átlagos, mert valamilyen magasságú. Másik példa: aki 3-as tanuló az iskolában az "átlagos tanuló". Miért? Lehet, hogy aki 3-as tanuló átlagban az éppenséggel ötös matematikából és semmit sem konyít a művészetekhez és a fizikuma is rossz ezáltal a testnevelés és az irodalom rontja le a jegyét, vagy esetleg a rajz. De kérdem én az a gyerek aki tud ötös produkálni matekból az átlagos? NEM! Az egy okos, értelmes gyerek akinek a matematika az erőssége.
Érti már mindenki? Nem attól leszel átlagos, hogy a társadalom rád süti ezt a bélyeget.
Csak akkor leszel átlagos, ha hagyod, hogy bárki is azt feltételezze.

NE HAGYD! Mutasd meg, hogy te különleges vagy, hogy te más vagy. Mutasd meg azt amiben tehetséges vagy és azt is amiben nem. Viseld büszkén hiányosságaidat, hiszen senki sem érthet mindenhez. Hidd el a NASA emberei valószínűleg nem tudnák lefesteni a Mona Lisát. De ez így van rendjén. Mindenki más. Mindenki másban tehetséges, mást szeret és mindenki olyan amilyen.
LEGYÉL BÜSZKE ARRA AKI VAGY ÉS MUTASD MEG, HOGY NEM VAGY ÁTLAGOS! Hiszen senki sem átlagos ;)

3 megjegyzés:

  1. A különlegesség az maga a másság, de mivel minden ember más igy minden ember különleges! Van akinek ezt egyszer elmondom és megérti, az eggyik barátnőmnek több éve próbálom elmagyarázni hogy ne foglalkozzon az osztálytársaival akik azért szekálják mert más, mert él-hal a történelemért. Nagyábbol 2 hónapja állapitották meg nála a deprssziót, ez mindenkinek más tünetekkel jár, neki a szive fájt és nem kapott levegőt, én nem tudtam mit tenni, több hétig nem láttam mert azt mondták nyugalom kell neki. Nemrég vissza jött a suliba, én azt gondoltam hogy békén hagyják, de most azzal vádolják hogy szinlel.
    Az orvos azt mondta nagyon beleéli magát abba hogy nincs benne semmi különleges és nem tud változni,... most mit mondjak, nem tudom megváltoztatni a gondolat menetét, talán ez a cikk segit...
    Nagyon ügyes vagy, remélem lessz fojtatása :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Őszintén remélem, hogy a barátnőd hamarosan jobban lesz. Az osztálytársai meg szörnyű emberek, azért piszkálni és kigúnyolni, mert szereti a történelmet? Az apukám is szereti a történelmet és mindent tud mindig tőle kérek segítséget, mert nekem nem az erősségem. Az, hogy ő imádja, szereti az egy igen jó dolog. Ha valami a szenvedélyed, ha valamit azért csinálsz, mert szereted csinálni az a világ egyik legjobb dolga. Én hét éve drámára járok engem is sokszor piszkáltak mikor egy-egy verset elrontottam. Ilyenkor csak meg kell kérdezni a másiktól, hogy ő megtudja-e ugyanúgy csinálni ahogyan te. Biztos vagyok benne, hogy a barátnőd osztálytársai sem értenek annyira a történelemhez, mint ő maga. Ez különleges igen.. és különlegesnek jó lenni. Sok ember olyan, mint egy robot, azt teszi amit mondanak neki és beáll a sorba. Nem szabad beállni a sorba, mert akkor te is olyan leszel, mint a többiek. És ha nincs különleges, akkor nincs semmi, akkor az emberek nem tudnak min nevetni, akkor nem lesz miről beszélni. Engem inkább nevessenek ki életem során ezerszer, mint hogy olyan ember legyek aki a másik oldalon áll. Maradok ilyen, mert így boldog vagyok.. és szerintem a barátnődnek sem kéne ezen a dolgon változtatnia.
      Ha pedig ez a cikk segítene neki akkor én nem is tudom mit csinálnék, komolyan mivel én ezt nem azért csinálom. Ezek az én gondolataim, hogy én hogyan látom a világot és örülök ha egy-egy ember (mint például te :D) osztozik a véleményemen akkor úgy érzem IGEN VANNAK MÉG ÉRTELMES EMBEREK A FÖLDÖN. És amúgy köszönöm szépen ha találok kivesézhető témát akkor mindenképpen folytatom(: A következőben szeretnék mesélni is egy kicsit, egy jó kis történetet.. magamról.. és a sorsról:)

      Törlés
  2. Ez is szép lett! Tényleg van benned valami kis filozófiai véna, amiből a vér egyenesen az artériákba ömlik és ott dobog, amíg, nos, amíg ki nem szabadulhat. Boicsáss meg, elragadtattam magam. Szeretem a hasonlatokat, és imádom, hogy te is meglehetősen sokat operálsz velük. :D
    A témaválasztás ismét nagyon jó, habár én a sütiszörnnyel nem igazán kötöttem volna össze. Mármint rendben, mind a kettő egy-egy igen bíráló társadalomkritika, de ezen kívül nem nagyon látok hasonlóságot. Az előző az egyén lényét, az egyén rosszindulatúságát és esetleges meghasonlását boncolgatta. Ez a másik pedig már az egész társadalmat bírálja. Az embert aki gondolkodás nélkül rásüti valakire az átlagosság bélyegét, és az embert aki elviseli, és szalutálva jelzésének besorol a neki kijelölt oszlopba.
    Két igen érdekes téma. Kissé talán paradox is, hogy így egymás mellé emelted őket...
    Hmmm...talán éppen ez volt a cél? Mindenesetre nekem ez a kis szösz is tetszett. :D

    VálaszTörlés